Adószám:	18061433-1-41
Teljes név:	Magyar Levéltárak Vezetőinek Tanácsa
Rövidített név:	MLVT
Jogi forma:	Egyéb köztestület
Település:	Budapest
Székhely cím:	1139 Budapest, Teve utca 3-5.
Web cím:	www.mlvt.hu
Fő tevékenység:	9499 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
Alapítás dátuma:	1994
Alapszabály:	.pdf (letölthető)
Végzés:	.pdf (letölthető)
Aláírási címpéldány:	.pdf (letölthető)
Közhasznúsági beszámoló 2013:	.pdf (letölthető)
Közhasznúsági beszámoló 2014:	.pdf (letölthető)
Közhasznúsági beszámoló 2015:	.pdf (letölthető)
Közhasznúsági beszámoló 2016:	.pdf (letölthető)
Közhasznúsági beszámoló 2017:	.pdf (letölthető)
Közhasznúsági beszámoló 2018:	.pdf (letölthető)
Közhasznúsági beszámoló 2019:	.pdf (letölthető)
Közhasznúsági beszámoló 2020:	.pdf (letölthető)
Beszámoló 2021: (az Egyesület a 2021. évtől nem közhasznú)	.pdf (letölthető)
Egyszerűsített elektronikus beszámoló és közhasznúsági melléklete 2014:	.pdf (letölthető)
Egyszerűsített elektronikus beszámoló és közhasznúsági melléklete 2015:	.pdf (letölthető)
Egyszerűsített elektronikus beszámoló és közhasznúsági melléklete 2016:	.pdf (letölthető)
Egyszerűsített elektronikus beszámoló és közhasznúsági melléklete 2017:	.pdf (letölthető)
Egyszerűsített elektronikus beszámoló és közhasznúsági melléklete 2018:	.pdf (letölthető)
Egyszerűsített elektronikus beszámoló és közhasznúsági melléklete 2019:	.pdf (letölthető)
Egyszerűsített elektronikus beszámoló és közhasznúsági melléklete 2020:	.pdf (letölthető)
Egyszerűsített elektronikus beszámoló 2021: (az Egyesület a 2021. évtől nem közhasznú)	.pdf (letölthető)

 

A levéltárak nem akármilyen közgyűjtemények. Egyfelől olyan tudományos műhelyek, amelyek részt vesznek a múlt írásos emlékei feltárásában és feldolgozásában, másfelől igazgatási és közművelődési feladatokat is ellátnak. A kárpótlási törvény végrehajtása során vált nyilvánvalóvá, hogy olyan adatok őrhelyei is, amelyek adott esetben a jogbiztonság garanciáját jelenthetik. A levéltáraknak a demokratikus intézményrendszerben kitüntetett szerepe van.

 

Részlet az Alkotmánybíróság 1992. május 29-ei határozatából:

 

"A közérdekű adatok megismerhetősége a közhatalom, a közügyek intézésének áttetszőségét mint alapvető demokratikus intézmény garantálását is jelenti. A közérdekű adatok nyilvánossága és az azokhoz való hozzáférhetőség a demokratikus jogállamiság alapvető alkotmányos biztosítéka."

 

A levéltárügy rendezéséről szóló 1947. évi XXI. törvénycikk preambuluma:

 

"A levéltárak történeti emlékeit nemzeti kincsnek kell tekinteni, a történeti értékű iratokhoz, bárki birtokában legyenek azok, a köz érdeke fűződik. Ebből következik, hogy az államnak ki kell terjesztenie gondoskodását az összes fontosabb levéltárakra, azokra is, amelyek nem tartoznak tulajdonába, de a nemzet múltja szempontjából értékes adatokat őriznek."

 

A levéltárak biztosítják a szakadatlanul gyarapodó történeti értékű iratok fennmaradását. Az Európa Tanács a levéltári demokratikus minimum lényeges elemeit a következőkben határozta meg:

 

1. Az országos levéltári politika és normarendszer egyeztetése a helyi autonómiákkal.

2. A levéltári ellenőrzés kiterjesztése a teljes köziratanyagra.

3. A levéltári kutatásnak mint állampolgári jognak elismerése és a kutatási korlátozások törvényes szabályozása.

4. Gondoskodás a törvény alkalmazásához szükséges költségvetésről.

5. A levéltári magántulajdon tisztelete. Valamint:

6. A civil társadalom, szakmai egyesületek, kutatók meghallgatása a levéltárra vonatkozó intézkedések kidolgozásakor.

 

Az Alkotmánybíróság 1994. június 24-ei - döntése évek óta folyó vitát zárt le az állam és a tudomány viszonyáról, a tudományos szabadság és a személyes adatok védelme alkotmányos jogainak kapcsolatáról. Az Alkotmánybíróság többek között megállapította: "Az államnak tudományos igazságok kérdésében semlegesnek kell lennie, viszont alkotmányos követelményként feltétlenül garantálnia kell, hogy a tudomány művelői a tudományos kutatások és a tudományos ismeretek terjesztésének szabadságjogát alkotmányos keretek között gyakorolhassák."

 

Az állam a tudományos alkotás és ismeretterjesztés, továbbá a tudományos tanítás szabadságát csak olyan korlátozásoknak vetheti alá, amelyek a személyes adatok védelméhez és a közérdekű titoktartási rendelkezésekhez kapcsolódnak.

 

A levéltárak munkáját az olyan szakmai egyesületek, mint például a Magyar Levéltárosok Egyesülete (MLE), az MLVT két jogelődje, a Megyei és Városi Levéltárak Vezetőinek Tanácsa (MVLVT) és az Önkormányzati Levéltárak Tanácsa (ÖLT), a Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesülete, valamint a Levéltári Tanács mellett a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Történelmi Társulat elnöksége és a megyei és városi önkormányzatok is támogatják. A közlevéltárakban folyó kutatásra vonatkozó szabályozással kapcsolatban állást foglalt az Akadémia Történettudományi Bizottságának ad hoc bizottsága, végül a Politikatörténeti Intézet külön vitafórumot szervezett e tárgyban történészek számára. A viták eredményesek voltak. A levéltári törvény részletesen szabályozza a köziratokkal kapcsolatos eljárás minden szakaszát az irat keletkezésétől, annak levéltárba kerüléséig és felhasználásáig. Az egységes iratkezelési szabályzatok kiadása biztosítja az azonos hatás- és feladatkört ellátó szervek iratkezelésének egyszerűsítése mellett az azonos normák érvényesülését is. A nem köziratnak minősülő, de történeti értékű iratanyag megőrzését a magánlevéltárak biztosítják. A levéltári törvény külön fejezetben rendelkezik az intézményként működő magánlevéltárakról.

 

Az mlvt.hu weboldal megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatta.