A Megyei és Városi Levéltárak Vezetőinek Tanácsa az elmúlt évekhez hasonlóan 2013-ban is októberben tartotta éves vándorgyűlését a Szolnok melletti Martfűn. Itt sor került a szervezet 2013. évi közgyűlésére valamint szakmai konferenciájára.  Október 3-án délután került sor a Tanács közgyűlésére. A Tanács 31 tagjából 21 volt jelen a közgyűlésen, így az határozatképes volt. Tilcsik György elnök beszámolójában visszatekintett a 2010 és 2013 között időszak történéseire. Miután 2012/2013 során a hazai levéltári rendszer teljes mértékben átalakult, kiemelte, hogy a Tanács tagsága számára a legsürgetőbb feladat a szervezet célkitűzéseinek, feladatainak átgondolása, újradefiniálása lesz. Ez a munka már a közgyűlésen megkezdődött, hiszen a tagság felhatalmazta az elnökséget, hogy a Magyar Levéltáros Egyesülettel párhuzamosan kezdjen egyeztetéseket a Magyar Nemzeti Levéltár vezetésével a szakmai együttműködésről. Az elnöki beszámolót, annak vitáját és az említett döntést követően Hetényi Tiborné adott számot a Tanács gazdálkodásáról, mely az elmúlt években rendezett és kiegyensúlyozott volt.

 

A vándorgyűlés programja szélesebb közönség előtt október 4-én és 5-én a szakmai konferenciával folytatódott. Ennek fő témája természetesen a levéltári rendszer átalakulása, átalakítása volt. Fülöp Tamás, a Magyar Nemzeti Levéltár megyei levéltárakért felelős főigazgató-helyettese a korábban önálló megyei levéltáraknak a Magyar Nemzeti Levéltárban betöltött tervezett szerepét vázolta fel.

 

Gorjanac Radojka (Emberi Erőforrások Minisztériuma) a levéltárügyet érintő szakminiszteri rendeletek módosításának állásáról tájékoztatta az egybegyűlteket. A közlevéltárak és nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről szóló 10/2002. (IV.13.) NKÖM rendelet és a Levéltári Kollégiumról és a levéltári szakfelügyeletről szóló 7/2002. (II. 27.) NKÖM rendelet módosítása hosszabb idő óta napirenden van, de várhatóan áthúzódik a 2014. év első felére is. A problémát az jelenti, hogy 2013. év végével mind a Levéltári Kollégium, mind a szakfelügyelők megbízása lejár, azonban a rendelet módosításának elfogadása előtt az új grémiumok felállítása indokolatlan.

 

Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója az elmúlt fél évtized legjelentősebb levéltári fejlesztését, az e-Levéltár projekt lezárását és megvalósítását, eredményeit mutatta be. A történeti áttekintéssel induló prezentáció bemutatta mindazokat a nehézségeket, amelyeken keresztül egy ilyen volumenű projekt megvalósítható egyúttal ismertette a további fejlesztési irányokat, lehetőségeket is.

 

A három előadás az átalakulás legfontosabb területeit érintette. Az intézményi strukturális változások, a Magyar Nemzeti Levéltár megalakulása, a megyei levéltárak integrációja az új szervezetbe számtalan várt és váratlan szakmai kihívással szembesítette a levéltáros társadalmat. Ezzel párhuzamosan a jogi környezet újragondolására is sort kell keríteni, hiszen jogszabályok megszületése óta eltelt egy évtized önmagában is olyan jelentős változásokat hozott a szakmán belül, hogy indokolt a protokollok újragondolása. Ennek egyik legfontosabb összetevője az e-iratok kérdésköre, amely problémakörre született válaszul az e-Levéltár projekt.

 

A konferencia hátralévő részében a résztvevők két nagyobb kérdéskört jártak körül. Haraszti Viktor (főigazgató-helyettes, Budapest Főváros Levéltára), Fehér Csaba (főosztályvezető-helyettes, Budapest Főváros Levéltára) és Káli Csaba (igazgatóhelyettes, MNL Zala Megyei Levéltára a közlevéltárak gyűjtőterületi tevékenységének néhány problémájára hívták fel a figyelmet. A jogi szabályozások ellentmondásai, amelyek például a felszámolás alatt álló, illetve felszámolt gazdasági társaságok iratainak sorsát illetik, a levéltárak mellett közvetlenül érintik a társadalom széles rétegeit, hiszen jogbiztosító irataik léte került veszélybe a létező "kiskapuk" miatt. A levéltárak iratmentő munkája, az esetleges jogi lehetőségek számbavétele, s természetesen a jogalkotó figyelmének felhívása a problémára a levéltárak felelőssége és feladata is.

 

A változó társadalmi környezet, az állami berendezkedés egyértelműen leképeződik az iratképzők által keletkeztetett dokumentumokban is. Ezért is rendkívül fontos a levéltárak részéről a gyűjtőterületi tevékenység során a folyamatos iratértékelés. Fehér Csaba referátumában a jogszolgáltatási szervek vizsgálatán keresztül mutatta be az egyes irat együttesek forrásértékének változását (pártállam - demokrácia viszonylatában), valamint az értékelés egyes lépcsőfokait, s az így a Budapest Főváros Levéltárában kialakult gyakorlatot.

 

Káli Csaba előadása az iratképző szervek kérdés körére irányította a figyelmet. Ez a problémakör az államigazgatás, a rendszerváltozáskor létrejött intézményi struktúra megváltozásának idején különösen aktuális. E kérdés kapcsán is felvethető a jogi szabályozatlanság problémája (közfeladat, közfeladatot ellátó szerv, jogutódlás, tájékoztatási kötelezettség hiánya stb.).

 

A konferencia levéltárszakmai programjának zárásaként a kultúrafinanszírozás kérdéskörébe kapott bepillantást a hallgatóság. A Nemzeti Kulturális Alapot érintő változásokról Kenyeres István kollégiumvezető tájékoztatta a jelen lévőket. Ez a kérdéskör szorosan összefügg a levéltári intézményrendszer változásaival is, hiszen az integráció érinti a külső forrásokhoz történő hozzáférés módját is.

 

A korábbi évekhez hasonlóan külön tanácskoztak a gazdasági szekció tagjai, akik a gazdálkodáshoz kapcsolódó jogszabályváltozásokból eredő aktuális feladatok áttekintése, és megvitatása, valamint az EcoStat gazdasági gazdálkodási rendszer könyvelési programjával kapcsolatos gyakorlati tudnivalók megismerése mellette tájékoztatót hallgattak meg a Nemzeti Kulturális Alapnál bevezetet elektronikus regisztráció és pályáztatási eljárás addigi tapasztalatairól.

 

A rendezvényen összesen 80 fő vett részt.